A létezés könnye
Minden nap harc, belső kín,
szívem érzi, nincsen szín.
Csak magam vagyok némán,
nincs,aki figyelne énrám.
*
A rosszat át kell írnom,
a harcot meg kell vívnom,
nem lett borúra derű,
a szél is ellenem szegül.
*
Árnyak közt járok félve,
nincs, ki helyettem lépne,
könny csorog az arcomon,
nem kérdezik, hogy mi bajom.
*
Tovább viszem keresztem,
nem ez, amit kerestem,
magány az én barátom,
valaki rám kell találjon.
(2025. szeptember-Szerzői jog fenntartva!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése