A szerelmes férfi dala (versem és dalom)

Dal versio :

https://suno.com/s/TSorYd1M8vdhwtCl

A LÁTHATATLAN HÍDON c. saját dalom 2 változatban és versem

Egy másik versio:

https://suno.com/s/hdg9FwgZBjyMIhoE 

A láthatatlan hídon

 Az este bársonya fed be minket,
s talán épp vacsorázol a kertben.
Meghitten kortyolgatom a teát,
mégis ugyanaz a Hold néz le ránk.
*
Ott minden ember Bon jour-t köszön,
itt a pipacs virít a réteken.
Míg a táj szépségén meditálok,
az idilli csendben szundikálok.
*
Nem érintlek, és nem fogod kezem,
sosem néztünk még egymás szemébe.
Nem ülünk némán összehajolva,
mégis lelkünk egymásra talál ma.
*
Nem ígértünk egymásnak szebb jövőt,
nem hullik le a távolság fala,
de az érzés újra lángra lobban,
mikor a szívünk egyszerre dobban.
*
Elég egy gondolat a szellőben,
egy látomás a reggeli fényben,
a párhuzam épít közénk hidat,
e hídon nyújtunk egymásnak vigaszt.
*
S ha vágyaink egyszer útra kelnek,
két lélek találkozik a csendben,
ha át is jutnánk a sors örvényén,
nem lépünk át a földrajz ösvényén.
*
Végzetünket nem mi választottuk,
mégis a karma visz egymás felé,
vezet, mint egy láthatatlan fonal,
amit aranyszállal rajzolt oda.
*
A mosolyod sok embernek gyógyszer,
üzeneted ezreknek nyújt vigaszt,
de én érzem a szenvedésedet,
és letörölném a könnyeidet.

(2026.) 

 

A MAGYAROKÉRT c. versem

A MAGYAROKÉRT

 

Nem kérünk mi sokat e földön, 

legyen búza, és legyen szőlő.

Ne legyen borús a nép sorsa,

ez legyen eszménk sava-borsa.

*

Ne legyen nagy sarc, legyen jólét,

lépjünk egyet a dolgozókért.

Segítsük  meg az elesettet,

legyünk támasz a betegeknek.

Boldogság fénye ragyogjon ránk,

lélegezzen végre szép hazánk.

(© Horváth Edina Anna - Szerzői jog fenntartva - 2024.)

AZ ÉJ ÖLELÉSÉBEN (versem)

 

AZ ÉJ ÖLELÉSÉBEN

 Az úton bánatosan lépkedünk,
a levelek aranya földre hull.
Mit megéltünk, lassan távolodik,
s a tájra lassan hűvös árny  borul.
*
A bánatra hajol az idő rendje,
de a nap is pihen a nyugati égen.
A fény sem vész el a sötétségben,
tovább él az éj lágy ölelésében.
*
Akit szerettünk, bennünk él tovább,
de nem tűnik tova a fájó  érzés.
A lélek tudja, hogy a múló időben
nem a vég van, hanem az emlékezés.
*
Higgyük, hogy minden eltelt perccel
egy mélyebb békesség hinti ránk porát,
s ahogy a folyó, ha eléri a tengert,
a végén ott van az örökkévalóság.

(© Horváth Edina Anna - Szerzői jog fenntartva - 2026. október 21.) 

ÉLET ÉS HALÁL KÓDJA novella

 Kedves Olvasóim!

 

Megérkezett és kapható  a negyedik könyvem!!! Ugyanúgy, mint a többi könyvemet, ezt is nálam lehet rendelni. dormire65@gmail.com

TÖKÉLETES SZIMBIÓZIS versem

 

(2026. október 10.) 

**Novelláim

 Kedves  Olvasók!

Szeretnék írni a novelláimról:

 Novelláim: 

A novellaírás rengeteg ötletet hozott. Írtam ún. sima, misztikus  és folytatásos novellákat is. 

→  EMLÉKEK A MARSON c. misztikus science fiction (2025),és a folytatása, az

→ ÉLET ÉS HALÁL KÓDJA  (2026) 

Mindkettő könyv formában rendelhető. 

Rendelés: (dormire65@gmail.com).

 ***

→  AZ EMLÉKEZÉS PARTJÁN  (2026), mely már elérhető E-kötetként is. 

Rendelés:

könyv :  tőlem (dormire65@gmail.com), 

E-kötet: Holnap Magazin Kiadó webáruházából:

https://webaruhaz.holnapmagazin.hu/product-category/ebook/?orderby=date

 --------------------------------------------------------

A többi novellámat több, másik kötetbe szerkesztettem. Ezekről később. 

 --------------------------------------------------------

Tartalmukról itt, az edinaannaversek.blogspot.com oldalon vannak ajánlók.

A MÚLT ZENÉJE

 

A MÚLT ZENÉJE

Az alkony lassan hozzám hajol,

kezed nyomát még őrzi a szél,

a néma vágy ma újra dalol,

szunnyadó érzés álmából kél.

 

A holdfénye arcodon táncol,

s nézem, ahogy lehull a  levél,

a titkos varázs hozzád láncol,

a múlt emléke bennem zenél.

2026. május

A LEGSZEBB NEKEM (versem)

 

A LEGSZEBB NEKEM

Aranyba öltözik lassan már az erdő,

a szél halk dalával a lombok közt járkál.

Piros levelekből álmot sző az idő,

s minden lehulló levél egy csodát kínál.

*

A sárga lombkorona fényben tündököl,

mintha a nap festette volna az eget,

a vörös mezsgyén lépve szívünk is örül,

mert az ősz varázsa megszépít mindent.

*

A lehulló avar már dunyhaként pihen,

suttogva mesél majd az elmúló nyárról,

de fenséges színében új remény terem,

ahogy a természet búcsúzik a mától.

*

A legszebb nekem az ősz, mikor csendesen

színes levelekkel takarja a tájat,

s a múló pillanat is végleges lehet,

ha szívünk megőrzi a látott csodákat.

*

Mert ami elmúlik, nem veszhet el végleg,

csak másik helyen folytatódik az élet.

(©Horváth Edina Anna - Szerzői jog fenntartva! - 2026. szeptember 26.)  

Pályázat

Részt vettem a Holnap Magazin verspályázatán, ahol kedvezményes kiadási lehetőséget nyertem.

Lehetséges, hogy 2027-ben magánkiadásban könyvként fogom megjelentetni. Erről majd később.