Nosztalgia dalom

https://suno.com/s/35kBOuufRVarQmly 

Egy másik változat:

Saját idézeteim - SZABADSÁG

 

Titkaim őrzője c. versem Böröczki Tibor előadásában

Az emlékezés partjàn első önálló novellavàlogatàs kötet

Kedves Olvasóim! 

Végre megérkezett a novellás kötetem!!! 

Boldog vagyok, mert kézhez kaptam az első novellaválogatás kötetemet. Kérlek, olvassátok el a könyvajánlót:

 "Mi marad utánunk, amikor már nem vagyunk itt?
És valóban elmennek-e azok, akiket egyszer szerettünk?

Az emlékezés partján című novelláskötet finom, lírai történeteken keresztül vezeti az olvasót az elmúlás, a veszteség és a láthatatlan jelenlét világába. Az írások ott születnek meg, ahol a lehulló levelek nemcsak a vég, hanem egy másfajta kezdet hírnökei is.

Ezek a történetek nemcsak búcsúkról szólnak, hanem arról a halk, mégis erős hitről, hogy akik elmentek, valamiképpen velünk maradnak. Egy érintésben, egy emlékben, egy megmagyarázhatatlan pillanatban.

Horváth Edina Anna novellái érzékenyen és őszintén szólítják meg mindazokat, akik már megtapasztalták a hiány fájdalmát – és mégis keresik benne a reményt.

Ez a kötet nem ad minden kérdésre választ, de segít meghallani azt, ami a csendben szól."

 A nyomtatott példányt tőlem lehet rendelni. 

 

Nosztalgia c. versem és dalom II.v.

 A Nosztalgia c. versem alapján készült dal:

 https://suno.com/s/IeWeVMgi39SqxRuv

 NOSZTALGIA

Csendben ül mellettem az idő,
a vállamra telepszik,  
mint régi barát a padra,
s őrzi bennem a tegnapot.

Sokszor hallom a nevetést,
s belep a nyár aranypora,
közben a szellő duruzsol,
és simogatja az arcomat.

Egy régi utca járdáján
ott maradtak a lépteim,
majd ha újra arra járok,
visszaköszönnek megint.

A gondolat sokszor felém küld
egy ismerős illatot,
a friss kalács ízét,
a szülői ház melegét,
és ezt a szót: otthon.

Az idő lágyan elsuhan,
a múlt árnyai ölelnek,
akárcsak az emlékeim,
melyek örökké bennem élnek.

2026. március 

 

 

saját idézet (víz világnapjára)

 "A vìz csendben őrzi a vilàgot -

Rajtunk múlik, meddig." 

(Horváth Edina Anna idézete a Víz világnapjára" )

A szavak ünnepe a Költészet Világnapjára /versem/

 

A szavak ünnepe

a Költészet Világnapjára 

Ma mindenki verset ír,

a szél rímekben köröz,

minden szó egy titkos ablak,

melyen át a költő köszön.

 

Ritmusokból áll az égbolt,

papírból egy új világ,

a ritmus a szíved hívja,

és a láng fénye szövi át.

 

A csendből születő líra,

egy gyönyörű vallomás,

mert a költő nem csak ír –

érezni is megtanít mást.

 

Minden szó egy csendes lámpás,

utat mutat a sötétben,

a strófa lehet a fáklyád,

és szívedhez elérhet.

 

Ma a költészet átölel,

a szavak szárnyán lépdel,

minden strófa, minden dallam,

új reményt hoz a szívbe.

2026. március 21.

A magány tüze c. versem Böröczki Tibor előadásában

Március 15-re: Ifjak szava című vers

  Ifjak szava

A márciusi ifjak emlékére 

 

Tavaszi szél hozta a szabadság lángját,
Felrázta végre a nemzetnek álmát.
Zászlók alatt szólt a bátor kiáltás,
Szívből fakadt minden igaz vallomás.

Ifjak szava zengte a pesti utcákat,
Bátor szívük őrizte drága hazánkat.
Eskü szállt fel a márciusi égre,
Szabadságunk él ma is örök fényben.

2026.március 15.

Az Üzenek a széllel versem Kormány Gábor által megzenésítése

 

A gyűlöletet temessétek el... versem Horváth Ákos előadásában

 

Lakathoz a kulcs versem Böröczki Tibor előadásában

 

Kormány Gábor csodás verse Horváth Ákos művész előadásában

Nem érintesz (versem)

 

Nem érintesz

 

Nem érintesz,

mégis bennem égsz,

mint a parázs,

mely lángra gyújt mindkettőnket.

 

Hangod nem szól,

de mégis hallak,

mint a dobbanást,

minden egyes pillanatban.

 

Szeretnélek,

karomba zárva,

úgy igazából,

porig égve, feltámadva.

 

Ujjam érzi

tested formáját,

hiányod tanít,

hogyan szeresselek tovább.

 

Legyél velem,

suttogd a nevem,

hadd lássam szemed,

hadd érezzem illatodat.

 

Bűvölj el,

szavak nélkül is,

lobbanjon a tűz,

mely soha nem hunyt ki.

 

Akkor talán

újra átélem,

azt a szerelmet,

amit mindig is éreztem.

(2026. március 11.)