Nem érintesz
Nem érintesz,
mégis bennem égsz,
mint a parázs,
mely lángra gyújt mindkettőnket.
Hangod nem szól,
de mégis hallak,
mint a dobbanást,
minden egyes pillanatban.
Szeretnélek,
karomba zárva,
úgy igazából,
porig égve, feltámadva.
Ujjam érzi
tested formáját,
hiányod tanít,
hogyan szeresselek tovább.
Legyél velem,
suttogd a nevem,
hadd lássam szemed,
hadd érezzem illatodat.
Bűvölj el,
szavak nélkül is,
lobbanjon a tűz,
mely soha nem hunyt ki.
Akkor talán
újra átélem,
azt a szerelmet,
amit mindig is éreztem.
(2026. március 11.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése