HORVÁTH EDINA ANNA VERSEI, NOVELLÁI,KÖNYVEI
Örülök, hogy ellátogattál az oldalamra! Olvasgass kedvedre. Ha itt az arcképemre kattintasz, megtalálod a többi blogomat.
Rendszeres olvasók
2026. május 30., szombat
2026. május 28., csütörtök
Kötelék versem
KÖTELÉK
Aznap, amikor megszülettetek,
rám tekintett gyönyörű szemetek.
A kezemben pihent apró kezetek,
rájöttem az anyaság mit jelent.
Boldogan vártam, hogy megérkezzetek,
hogy életem beteljesüljön Veletek.
Hogy én legyek, ki vigyáz majd Rátok,
s láthassam, ahogy a világban jártok.
A szeretetem nem múlt el, örök,
az együtt töltött idő ünnep, öröm.
Nem írhatom le ennél pontosabban:
Ti lesztek mindig a legfontosabbak.
Bármerre mentek, a szívem veletek,
ragyogtok, és én figyelem csendesen.
Láthatatlan kapocs köt össze minket,
ennél szorosabb kötelék nincsen.
Ha majd egyszer az égi úton járok,
s a bánatból kiutat nem láttok,
higgyetek abban, hogy visszatalálok,
szeretlek titeket, s utatok vigyázom.
Amikor majd a gyertya lángja vibrál,
arra gondoltok: lehet, hogy anya itt jár.
Egy régi emlék a szívetekbe talál,
s míg emlékeztek, veletek leszek talán.
Arcotokat simogatom kezeimmel,
mert a szeretetem sosem múlik el.
(Lányaimnak - 2026. május)
2026. május 27., szerda
Tovatűnt a boldogság versem
Tovatűnt a boldogság
Elmúltak az évek,
nagy csend ül a házon,
szomorú a lelkem,
szeretetre vágyom.
Nem vár senki otthon,
csak ülök a padon,
a szellő simogat,
áttör a falakon.
Él még a szeretet,
az álmokon átszól,
de nem jön felelet,
hiába is várom.
Az ajtó nem nyílik,
csak suttogok halkan,
hangotok nem felel,
eltűnt mint a hajnal.
Altató friss szellő,
elringat az éjben,
a régi boldogság
tovatűnt már régen.
(2026. május 25.)
2026. május 21., csütörtök
Pünkösdi vers
PÜNKÖSDI VERS
A májusi szellő táncol a tájon,
a fekete rigó hangosan dalol,
valahol egy rádió hangja szól,
megzavarva ezt a békés napot.
Láthatatlan erő költözött belém,
mely a lelkem mélyéből árad,
a sebeimet ma elrejtettem,
a mélabú egy ideig várhat.
Kinyílott a pünkösdi rózsa,
illata csendesen simogat,
mintha valaki nevemen szólna,
ez egy csodálatos pillanat.
Az ég kitárta kék kapuját,
s alászállt a Szentlélek fénye,
mint halk tűz a fáradt szívekben,
reményt gyújtva sok ember lelkében.
Békesség szállt a lelkemre,
s melenget, mint a nap fénye,
Isten áldása szálljon a földre,
mint reggeli harmat a rétre.
(2026. május 21.)
-
fotó: saját AI Könnyeinkkel koccintunk Mikor itt az óra utolsót ü...