Rendszeres olvasók

2026. augusztus 9., vasárnap

Eladó ifjúság - Egy költészeti kihívásra írtam

 

#HETI KÖLTÉSZETI KIHÍVÁS
 

Eladó ifjúság


Íme az áru: feszes bőr, csillogó szemek,
gyerünk, vegyétek meg, amíg van raktáron!
Húsz éves, alig használt, garancia nélkül,
az értékét elveszíti, amint kicsomagolják.
Ki fizet érte többet? Egy zsebkendőnyi aprópénzt?
Egy nullákkal teli bankszámlát?
Egy politikus a hírnevét kínálja,
egy vállalkozó a birodalmát,
egy magányos özvegy az egész nyugdíját –
csak hadd simogassa meg még egyszer az idő.
Az aukciós mosolyog, lecsap a kalapács,
„Eladva!” – és a tömeg tapsol,
mintha az ifjúság valóban gazdát cserélne,
mintha a ráncok valóban máshová költöznének.
De van itt egy tétel, amit nem hirdettek meg:
a vevő, aki hazaviszi a csomagot,
kibontja, és ott megtalálja – saját magát, húsz évvel ezelőttről,
aki pontosan ugyanígy árulta magát,
ebben a teremben, ennek a kalapácsnak,
és senki, abszolút senki sem vette meg.

(© Horváth Edina Anna -2026.augusztus 08.) 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése