Pünkösdi vers

 

PÜNKÖSDI VERS

 

A májusi szellő táncol a tájon,

 a fekete rigó hangosan dalol,

 valahol egy rádió hangja szól,

 megzavarva ezt a békés napot.

Láthatatlan erő költözött belém,

mely a lelkem mélyéből árad,

a sebeimet ma elrejtettem,

 a mélabú egy ideig várhat.

Kinyílott a pünkösdi rózsa,

illata csendesen simogat,

mintha valaki nevemen szólna,

ez egy csodálatos pillanat.

Az ég kitárta kék kapuját,

 s alászállt a Szentlélek fénye,

 mint halk tűz a fáradt szívekben,

 reményt gyújtva sok ember lelkében.

 Békesség szállt a lelkemre,

 s melenget, mint a nap fénye,

 Isten áldása szálljon a földre,

mint reggeli harmat a rétre.

(2026. május 21.)