Rendszeres olvasók

2026. május 14., csütörtök

A NEM VÉLETLEN c. versem és dalom

https://suno.com/s/2YlmF5dSH31bbkAi

NEM VÉLETLEN 

A tavasz nem kérdezte,
mit vett el tőlem a múlt,
csupán megérkezett,
beborítva a szobát fénnyel,
mintha mindig ilyen lett volna.

Majd a szellő hirtelen
félrevonta a függönyt,
olyan festőien
megmutatva a kinti tájat,
ahogy a fény a réten táncol.

A fák nem felejtenek,
a rügyek kizöldellnek,
menesztve a múltat,
hogy helyet adjanak mindannak,
ami újjászületni akar.

A tavasz reményt hozott,
bizakodón jött felém,
elküldte a telet,
és amit a fény beborított,
az élettelivé változott.

Hozott egy belső csendet,
ahol elcsitult a vágy,
és elfogadtam azt,
amit nekem rendelt a végzet,
amit a teremtő nekem szánt.

Hiszem, hogy nem véletlen,
a holnap hoz új esélyt.
A bú szürke egén
a nap elsöpri a felleget,
s meggyógyítja lelkemet a fény.

(© Szerzői jog fenntartva! írtam: 2026. január)

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése