Sivatag minden
Elhaltak az érzések bennem,
mint késő ősszel a fény,
már nem rezdül meg a lelkem sem,
hogyha felidézlek én.
Te voltál bennem a kikelet,
szélcsendben éledő táj,
a szívemben fájdalom nincsen,
csak egy emlék vagy ma már.
Szép volt, amíg fogtad a kezem,
most üres a tenyerem,
az, amit elmondanék neked,
tovasuhant csendesen.
Szívemben a szerelem izzott,
hangját el kellett hinnem,
nekem a sors új utat nyitott,
ott most sivatag minden.
(2025. december 07.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése