Szívem kísér
Zsófi 32. születésnapjára
Ma csendben ülök, mégis bennem
csodás emlék éled újra,
az első pillantásod fénye
örökre belém van íródva.
Ujjaim fogták apró kezed,
szép szemed reám ragyogott,
mindörökre szeretni foglak,
akkor is, ha épp nem vagyok ott.
Óvlak ma is felnőtt utadon,
féltelek, mert nem vagy velem,
csak ülök az emlék-tutajon,
merengve az eltelt éveken.
Ajándék vagy, a kincsem nekem,
te vagy a csendem tavasza,
s ha könnyes is néha a szemem,
tudd, az én szívem kísér haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése