A Rejtett érzelmek című saját versem alapján készült dalom.
Rejtett érzelmek
Nem szól a szám,
és remeg a kezem,
elviccelem, ha kérdezel.
Félek, hogy elveszek,
lelakatolt naplók a mellkasomban,
olvasatlan sorok a torkomban.
Rád nézek, és hirtelen értem,
miért nem jönnek elő a szavak.
refr.
Rejtett érzelmek,
mint elásott kincsek.
Mélyre dugom őket,
hogy ne lásd, hogy mennyire fáj.
Minden félszeg mosoly,
amelyre nincs válasz,
benne rejlik minden,
egy kimondatlan vallomás.
Nevetünk együtt,
Te elhiszed, jól vagyok.
Én meg számolom belül
hányszor mondtam már, hogy "semmi baj".
Fénycsík az ajtó alatt éjjel,
csak lesem az árnyékod,
ha átölelnél végre,
elhinném, hogy semmi se fáj.
Mi lenne, ha kimondanám?
Ha végre megmutatnám,
mi bújik mélyen,
nem csak a mosolyt,
hanem az összes kínt.
Mi lenne, ha mindent látnál?
ha végre megmutatnám,
mi is fáj nékem,
ami nem látszik,
de rettentően fáj.
refr.
Rejtett érzelmek,
mint elásott kincsek.
Mélyre dugom őket,
hogy ne lásd, hogy mennyire fáj.
Minden félszeg mosoly,
amelyre nincs válasz,
benne rejlik minden,
egy kimondatlan vallomás.
(dalszöveg és zene: Horváth Edina Anna, saját vers alapján -2026. január 07.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése