Tűz és víz
Én a csendes folyam, te voltál a láng,
elbújtunk csendben, hogy ne találjon ránk.
Te felizzítasz mindent egy perc alatt,
én hűvösen simítom a partokat.
Szavaid szikrák, csattannak, lobognak,
enyémek ködként az égbe tartanak.
Te hurrikán vagy a felcsapó lángban,
én nyugalom az elcsitult világban.
Mégis egymásnak estünk, túl hirtelen,
mint akiknek nem használ az intelem.
A két véglet vonzotta egymás sorsát,
s nem láttuk, hogy tűz mossa el a múltját.
Megégettél, de én részeddé váltam,
egymás karjában lebegtünk a vágyban.
És bár tudtuk, hogy ez csak egy pillanat,
mégis vigyázlak, bennem láng vagy, s maradsz.
(2025. május)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése