HORVÁTH EDINA ANNA: ŐSZI ELÉGIA 1.
Régen történt, szép idők voltak,
boldogan néztem szembe a jövővel,
egy ideje már nem így látom,
csak néha-néha hordom a cipőmet.
Lelkem sivár, s a régmúlt napok
alszanak, mint temetőben a lelkek.
Csak én látom szépnek a múltat?
a hangok most erre nem felelnek.
(2024.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése