HORVÁTH EDINA ANNA: ÜZENEK A SZÉLLEL
Elmentél, itt csak a csend maradt,
nem hallani már halk sóhajod.
Az idő lassan tovább halad,
de bennem él minden óhajod.
Űr tátong, mit semmi sem tölt be,
szavaid árnyéka visszhangzik.
A múlt sikoltva tép a csendbe,
s az emlék súlya rám telepszik.
Hangtalanul küldöm a hangom,
nincs más mód, mi megsúgná neked,
a szél viszi el, ugye hallod?
S elképzelem, hogy itt vagy velem.
/J. 2025./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése