HORVÁTH EDINA ANNA: MEDDIG TART...?
Beléd esni nem volt nehéz,
gondolatom téged becéz.
Nézegettél innen-onnan,
megéreztem, szinte nyomban.
Kevés időt voltál velem,
elvesztettem ó, az eszem.
Tervezgettem jövőt, szépet,
formálgattam ezt a képet.
El is teltek így az évek,
hálás leszek, amíg élek.
Megszédített ez az érzés,
túl merész volt ez a lépés.
De az élet másfele vitt,
jó ideje nem vagyok itt.
Soha többet nem kerestél,
nagyon gyorsan elfeledtél.
Sok év múlva rádöbbentem,
gondolatban összetörtem.
Te biz' engem nem szerettél,
nagy szerelmem hogy lehettél?
Mégis él még minden fénye,
lángra gyúlna, porig égne.
Megjelensz az álmaimban,
benne vagy a vágyaimban.
(J. - 2024.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése