HORVÁTH EDINA ANNA: ÉGI ÜNNEP
Csendes éjen gyertyát gyújtok,
kezeimet feléd nyújtom,
lelkeink most összeforrnak,
égi s földi összefognak.
Menny kapuja ma kinyílik,
közel vannak szeretteink,
kéz a kézben keringőzünk,
felhők mögé elrejtőzünk.
A csillagok közt táncolunk,
a holdon bújócskát játszunk,
a szeretetben megfürdünk,
ez a mi égi ünnepünk.
De most vége, eltűnt minden,
zuhanunk ég s föld határán,
ők átlépnek a láthatatlanon,
s felocsúdok a búbánat ágyán.
(2024. december)